Love

Igazság szerint én nem nagyon hiszek ebben a guruló aranyról szóló tanmesében, tehát hogy a nők a guruló aranyat szeretik, nem pedig azt, ami az ölükbe hullik. Ezt a szar dumát szerintem azért mondja minden anyuka a fiának, mert az ő idejükben a nő társadalmi szerepe leginkább arra korlátozódott, hogy minél jobb pasit találjon magának. Nem lehetett önálló társadalmi státuszuk, hanem egyedül az határozta meg az értéküket, hogy milyen pasijuk van. Lehetett akár a legmagasabb presztízsű munkájuk, lehettek akár miniszterek is, de ez senkit nem érdekelt. Ezért kellett mindenáron az álompasit keresniük.

Énszerintem a nők is ugyanúgy képesek a racionális mérlegelésre a nemi életben, mint a férfiak. Csak hát ezt a lehetőséget meg kell adni nekik. Márpedig a mai nőnek már lehet önálló társadalmi státusza, nem kell azt mindenképpen egy férfinak alárendelnie, tehát számára is lehetségessé vált, hogy a párkapcsolatot nem életcélként, hanem egyszerű örömforrásként kezelje. És ha ez a lehetőségük fennáll, akkor nem az álompasit keresik minden áron, hanem azt nézik, hogy melyiket lehet megszerezni. Sőt, adott esetben azt nézik, hogy melyiket lehet a legkönnyebben megszerezni.

Ez egy kamu, hogy a nők mindig hosszú távon gondolkodnak. Azért gondolkodnak hosszú távon, mert nem gondolkozhatnak rövid távon. Mert akkor ócska ribancnak, sőt, adott esetben elmebetegnek tekintik őket. Még a nagy liberális anyám is egyszer azt találta mondani, hogy az a nő, akinek egy kapcsolatban nem elsődleges fontosságú a szerelem, az valamilyen formában mindenképpen elmebeteg. Nyílván senki nem akarja, hogy elmebetegnek tartsák, ezért inkább marad ezen a Nagy Őt kereső vonalon. A Nagy Ő képzete valójában csak alkalmazkodás egy elnyomó, hímsoviniszta rendszerhez. Aztán amikor az egyenlőség nevében a férfinak is az örök szerelmet kell keresnie, az már a totális társadalmi agyhalál.

Senki ne értsen félre! Én is voltam már szerelmes és nagyon jól éreztem magam benne, úgyhogy valószínűleg a jövőben is leszek még szerelmes. Viszont azt állítom, hogy nem ez az egyetlen opció. Van olyan élethelyzet, amikor az a nyerő stratégia, hogy minél hamarabb lefeküdjünk valakivel...

Habár én abban sem vagyok teljesen biztos, hogy annyira jó dolog lenne a szerelem. Néha azt gondolom, hogy a szerelem is csak egy burzsoá találmány a sok közül, vagyis a magántulajdon mindenek fölött álló szentségének a szexualitásra vonatkozó vetülete. Valamelyest mérsékelni kellett a nők elnyomását, hogy őket is be lehessen vonni a munkaerőpiacra. Egyszerűen növelni kellett a munkaerőkínálatot. A tőke számára rendkívül fontos, hogy mindig legyen túlkínálat a munkaerőpiacon, mert csak így akadályozhatja meg a reálbérek folyamatos és drasztikus növekedését. Így termelhet profitot. A tőkének tehát érdekében állt a nők egyenjogúsítása. Őnekik is lehetett már joguk arra, hogy birtokviszonyt létesítsenek a partnerük felett. És így jött létre a szerelem.

Ez most egy gondolatkísérlet volt.